A felnőtt lét egyik előnye, hogy dönthetsz úgy: a karácsonyi kajakóma helyett repülőre szállsz és élményt ajándékozol a szeretteidnek. Nálunk az elmúlt években ez hagyomány lett. Év közben a férjem munkája mellett szinte kivitelezhetetlen egy nyugodt, egyhetes utazás, december végén viszont lelassul minden, így van egy kis időnk hosszabb utakra is. A család rugalmas, az ünneplést máskor is meg tudjuk tartani.
Így jutottunk el végre Madeirára, ami közel öt éve szerepelt a bakancslistánkon. A repülőjegy sokáig irreálisan drága volt, majd novemberben jött az értesítés a Wizz Air alkalmazásból: kedvezőbb ár Funchal irányába. Nem gondolkodtunk sokat.
Kicsit kételkedtem, milyen lesz majd a 2,5 éves örökmozgónkkal bejárni a szigetet. Hogy fognak tetszeni neki a levada túrák? Meg tudjuk-e nézni a látnivalók többségét?
Madeirára eljutni Budapestről a legegyszerűbben a Wizz Air közvetlen járatával lehet, ami Funchalba, a Cristiano Ronaldo Nemzetközi Repülőtérre érkezik. Ez a reptér híres arról, hogy egykor az egyik legveszélyesebb volt a világon. A kifutópályája eredetileg rövid volt, meredek hegyek és az óceán szorításában. Külön engedély kellett a pilótáknak, hogy itt landoljanak! Azóta a kifutót meghosszabbították, pilléreken nyugvó hídszerű pálya lett, így ma már biztonságosabb a leszállás, de még így is elképzelhető, hogy végül másik reptéren kell leszállnia a gépnek pár próbálkozás után.
A szigeten vezetni kihívás, meredek és kanyargós utak vannak, de van már autópálya, ami megkönnyíti a közlekedést, és az is ingyenes. Én mindenképp javaslom az autóbérlést, mert a sziget látnivalói elszórtan helyezkednek el. Érdemes már otthonról foglalni. Rengeteg helyi kölcsönző van, érdemes utánaolvasni, melyik megbízható, és így biztosan jó döntést hozol.
Mi a sziget keleti csücskén, Canicalban szálltunk meg. Mivel épp várandósságom első trimeszterében voltam (igen rögös út vezetett idáig számunkra második baánkkal, sok veszteséet átélve, így fel voltam lelkileg sok mindenre készülve), így végül sok mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy egy szálláson leszünk végig az egy hét alatt. Így nem volt a legoptimálisabb a sziget nyugati oldalára autókázni, de a rugalmasságot így tudtuk megőrizni.
Madeira éghajlata egész évben enyhe, ezért sokszor „az örök tavasz szigeteként” emlegetik. Télen általában 18–22 °C körüli a nappali hőmérséklet a tengerparton, nyáron pedig ritkán megy 28 °C fölé. A sziget domborzata miatt az időjárás gyorsan változhat: pár kilométeren belül teljesen más körülmények lehetnek. A hegyekben gyakori a köd és a felhő, miközben a parton napsütés van. Emiatt túrázásnál érdemes rétegesen öltözni, és számolni azzal, hogy egy nap alatt többféle időjárással is találkozhatsz.
Madeira története a 15. század elején kezdődött, amikor portugál hajósok – köztük João Gonçalves Zarco és Tristão Vaz Teixeira – felfedezték és benépesítették a szigetet. A korai évszázadokban a gazdaság főként a cukornád-termesztésre épült, ami a 16. században jelentős bevételt hozott a szigetnek. Később a cukor szerepét a bortermelés vette át, ekkor vált nemzetközileg ismertté a madeirai bor. A mai gazdaság alapját elsősorban a turizmus adja, amely a sziget legfontosabb bevételi forrása. Emellett a mezőgazdaság – például a banán-, szőlő- és virágtermesztés – továbbra is jelen van, bár a meredek hegyoldalak és a korlátozott művelhető terület miatt a termelés jóval kisebb léptékű, mint a kontinensen.
Madeira élővilága különösen gazdag és sok szempontból egyedi. A sziget legismertebb természeti kincse a babérerdő, amely több millió évvel ezelőtti növénytársulások maradványa, és ma az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Az erdőkben számos endemikus növényfaj található, azaz olyan fajok, amelyek kizárólag ezen a területen élnek. Az állatvilág elsősorban madarakban gazdag: például itt él a ritka Madeirai babérgalamb is. A szigetet körülvevő Atlanti-óceán szintén rendkívül változatos élővilágnak ad otthont, ezért Madeira partjainál gyakran lehet megfigyelni különböző delfinfajokat, bálnákat és tengeri madarakat is.
Madeirán a túraútvonalak jól jelzettek, sok esetben pár eurós belépődíjjal látogathatók - ezeket az útvonalak fenntartására fordítják vissza, illetve sok helyen napi kvóta is van, hogy ne legyen tömegnyomor a felkapott útvonalakon.
Madeira egyik különlegessége a levada-hálózat. A levadák mesterséges vízcsatornák, amelyeket már a 16. századtól kezdve építettek, hogy a csapadékosabb északi területekről vizet vezessenek a szárazabb déli részekre és a mezőgazdasági területekre. A szigeten több mint 2000 kilométernyi ilyen csatorna található. A karbantartásukhoz keskeny ösvényeket alakítottak ki a víz mellett, ezekből lettek a ma ismert levada túraútvonalak. A legtöbb útvonal enyhe szintemelkedéssel halad a hegyoldalban, ezért sokszor hosszú, látványos szakaszokon lehet sétálni erdőkben, vízesések mellett vagy sziklák mentén. Több hivatalos útvonal is van, például a PR6 – 25 Fontes vagy a PR18 – Levada do Rei, amelyek közül több helyen pár eurós belépődíjat kérnek a túraútvonal fenntartására.
Madeirán a legtöbb túra oda-vissza úton halad, így gyerekkel szuper opció esetleg hamarabb visszafordulni, ha nem tudjuk teljesíteni az egész túrát. Szerintem így is megéri abszolút elmenni, belekezdeni ezekben, mert már az első méterektől rendkívül látványosak.
A PR8, azaz a Ponta de São Lourenço félsziget látványos, nyílt, sziklás terep. Hullámzó útvonal, kevés árnyékkal. Szerintem igazi kötelező túra, akár kisgyerekkel is, mert a legtöbb helyen simán tudnak ők is sétálni, nincs meredek szakadék az útvonal mellett (egy két kivétellel, ott élrdemes hordozóban avgy kézben vinni a gyermeket) és végig lélegzetelállító a táj.
A PR18, a Levada do Rei egy csodás levada túra. Árnyékosabb, szinte szintemelkedés nélküli útvonal, 5,5 km egy irányba, 3 eurós díjjal. Családosan jól teljesíthető, de érdemes gyerekeknek csereruhával készülni, ha esetleg belemennének a levadába. 🙂
A Pico Ruivo parkolójától 3 km a csúcs, 350 méter szintemelkedéssel. Folyamatos kaptató, de technikailag nem nehéz. A belépő itt is 3 euró. Nati a táv több mint felét saját lábán teljesítette. A PR1 teljes gerinctúra (Arieiro–Ruivo) már komolyabb teljesítményt és felkészülést igényel, ezt inkább hordozós babával vagy tapasztalt túrázóknak ajánlanám, és érdemes figyelni, megnyitották-e már az útvonalat (egy tűzvész miatt pár évig zárva volt, illetve rossz idő esetén sem szabad nekivágni).
A fanali babérerdő Madeira egyik legismertebb természeti területe. A sziget északnyugati részén, egy magas fennsíkon található, és a Laurisilva babérerdő része, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Ezek az erdők a harmadidőszakból fennmaradt növénytársulások maradványai, amelyek Európa nagy részéről már eltűntek, Madeirán viszont még mindig jelentős területen megmaradtak.
A Fanal különlegességét az évszázados babérfák adják, amelyek alacsony, szél formálta koronával nőnek a füves fennsíkon. A területet gyakran köd borítja, ami egészen különleges hangulatot ad a tájnak. Ilyenkor a fák sziluettje és a párás levegő miatt szinte misztikus a látvány.
A fennsíkon több sétaútvonal is indul, illetve levada túrákhoz is kapcsolódik. Maga a terület autóval könnyen megközelíthető, ezért sokan csak egy rövidebb sétára állnak meg itt, de hosszabb túrák kiindulópontjaként is gyakran használják.
Az északnyugati részen a Seixal fekete homokos partja és természetes medencéi, illetve Porto Moniz lávamedencéi is könnyen beilleszthetők egy napba. Itt akár fürdeni is lehet, főleg a lávamedencékben. Érdemes azonban az időjárást itt is figyelni, ugyanis óriási hullámok tudnak kerekedni másodpercek alatt.
A Cabo Girão Skywalk üvegkilátó elképesztően látványos program, azonban 20-30 perc alatt “kivégezhető”.
A Pico do Aireo nem véletlenül lett az egyik legfelkapottabb része a szigetnek, ugyanis a parkolótól pár perc sétával elérhető a “stairway to heaven”-ként emlegetett lépcsősor, ahonnan páratlan kilátás nyílik a sziget belsejébe. Érdemes figyelni a webkamerákat, mert gyakran nincs kilátás a felhős idő miatt. Ide napfelkelte túrákat is szoktak szervezni, gyerek nélkül szuper program lehet.
Miraduro do Boqueirao egy eldugott - cserébe teljesen kihalt, kis titkos - kilátópont.
Água d’Alto vízeséshez egy rövid kis séta vezet le (ez is eléggé eldugott kis pont Santanatól nem messze, cserébe nem kell “verekedni” a tömegben)
A Miradouro dos Ilhéus da Ribeira da Janela és a Miradouro da Ponta do Rosto szintén ikonikus kilátópontok,
A Santa Cruz reptér melletti játszótér külön kedvenc lett. Hintázás közben közelről lehet nézni a leszálló gépeket, ami nálunk abszolút toplistás élmény volt.
Santana Madeira északi részén található kisváros, amely leginkább a hagyományos, háromszög alakú házairól ismert. Ezeket a színes, nádtetős épületeket palheirosnak hívják. A házak jellegzetes A-alakú formája eredetileg praktikus okokból alakult ki: a meredek tető segített elvezetni a csapadékot, a vastag nádfedés pedig jó szigetelést biztosított.
A házak többsége fehér falú, piros ajtóval és ablakkal, valamint kék szegéllyel díszített. Régen főként gazdasági épületként vagy egyszerű lakóházként szolgáltak. Ma már inkább turisztikai látványosságként maradtak fenn, néhányban ajándékbolt vagy információs pont működik.
Santana környéke egyébként túraútvonalak szempontjából is fontos terület. Innen könnyen elérhető több levada útvonal, valamint a sziget északi részének vízesései és kilátópontjai is. A település ezért sok útitervben rövid megállóként szerepel, gyakran összekötve a közeli partvidék vagy hegyi túrák meglátogatásával
Madeirán érdemes kisebb, helyi éttermeket keresni, nem a legforgalmasabb turistaközpontokat. Az árak nagyon eltérők lehetnek. Piacokon mindig ellenőrizni kell a gyümölcs származási országát, mert sok az import áru (ezt főleg a Funchali piacon lehet tapasztalni).
Vezetett gasztrotúrát is foglaltunk a GetYourGuide-on, ami kisgyerekkel különösen jó program: rövidebb séták, több kisebb kóstoló, és ezer féle íz, amivel kicsit gyarapítani tudjuk a kulináris élvezeteket.
Helyi fogások, amiket érdemes kipróbálni:
Italok közül a madeirai bor magas alkoholtartalmú, likőrös karakterű. A poncha rum, méz és citromlé keveréke, kifejezetten népszerű - de mivel várandósan utaztam, így csak férjem tapasztalait tudom most elmesélni.
Az egyik legfontosabb élményünk a tengeri túra volt. Madeirán törvény szabályozza, hogy egy hajó maximum 10 percig tartózkodhat egy állatcsoport közelében, leállított motorral. Nincs etetés, nincs kergetés, és ezáltal nincs is garancia arra, hogy bármit látsz - így nagyon örültem, hogy végül rábukkantunk egy csapat delfinre.
Mi gömbölyűfejű delfineket láttunk közelről, távolabbról foltos delfineket. Előfordulhatnak palackorrú delfinek, közönséges delfinek, Bryde-bálnák és akár ámbráscetek is.
A háromórás hajóút 2,5 évessel is kivitelezhető volt, mert tudatosan olyan hajót választottunk, ahol magas korlát, fedett rész és leülési lehetőség is volt, így biztonságban éreztem Natit (na meg előtte jól lemozgattuk)
1 hetes utitervünk:
1. nap
📍Nyugis reggel Machicoban
📍PR 8 Szent Lőrinc-félsziget: 4 km egy irányba (3€ túradíj 12 év felett)
2. nap:
📍Miradouro do Boqueirão
📍Porto da Cruz
📍Água d’Alto vízesés, Santana
📍Santana
📍PR 18 - Levada do Rei (5,5 km egy irányba, 3€ díj)
📍 Miradouro do Guindaste
📍Pico do Ruivo (3 km a parkolótól fel a csúcsra, 350 m szintemelkedéssel. Kaptatós, de teljesen jól teljesíthető, Nati felfelé bő fele távot saját lábán jött. 3€ belépő, érdemes előre megvenni)
📍Ebéd Santanaban
📍Seixal (itt sokan fürdeni is szoktak, mi kihagytuk most a szeles, kicsit hűvösebb időben)
📍Miradouro dos Ilhéus da Ribeira da Janela
📍Fanal babérerdő
📍Santa Cruz repülőnézés
📍Pico do Arieiro (itt egy rövidet lehet túrázni)
📍Cabo Girão Skywalk
📍Ilha das Aves
📍Santo da Serra Farmers Market - köszi a tippet
📍PR 6 - 25 Fontes (elég népszerű útvonal, sokszor szűk átjárókkal, erre érdemes készülni)
📍Machico strandolás/pacsálás
📍Delfin & bálnanéző túra (ennek külön posztot fogok szentelni a napokban)
📍Funchal
📍Miradouro da Ponta do Rosto
📍Funchal gasztrotúra
📍Santa Cruz játszóterezés, repcsinézés
Hazautazás
Madeira az egész családunknak felejthetetlen élmény volt, és remélem még lesz lehetőségünk újra ellátogatni a szigetre.